Agrár- és környezetmérnök, a Realign to Nature alapítója, ma szabadúszóként önismereti fejlesztéssel foglalkozik ember és természet kapcsolata témában, illetve környezetvédelmi tanácsadással is természetvédelmi területeket érintő szakterületeken. Kutatásai az ember és természet kapcsolatának társadalmi megnyilvánulásaiban arra sarkallták, hogy mélyebben belemerüljön a természetel való kapcsolat pszichológiai vonatkozásaiba is.

Az előadás címe: Az erdő, mint többdimenziós valóság.

A természetől való elidegenedés vagy akár elszakadás, mint jelenség, meghatározó valósága napjaink társadalmának. Az erdő egy központi és gyakorlati színtere a természetkapcsolat megélésének akár társadalmi, akár egyéni vonatkozásokban, mindamelet, hogy számos gazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi szerepet is betölt. Az előadás ad-hoc jellegű, inkább inspiráló célt szolgál, ahol az erdő és a természetkapcsolat pszichológiai és társadalmi vonatkozásai kerülnek fókuszba.

Biológus, a kolozsvári Babeș Tudományegyetemen diplomázott 1995-ben, azóta az egyetem oktatója, a Magyar Biológia és Ökológia Intézet alkalmazottja. Szakmai érdeklődését alapvetően meghatározta gyermekkora, biológus édesapjával a család nagyon sok időt töltött a természetben. Ugyancsak meghatározó volt számára a rurális környezetben töltött idő, ahol megfigyelhette a falusi emberek természetközeli életét, a hagyományos tájhasználatot. Később három gyermek édesanyjaként ismerte fel, hogy a környezetében élő emberek mennyire elszakadtak a természettől és azóta környezeti nevelési tevékenységeket is folytat. Volt hallgatóival létrehozta a Nature Education Community Center-t (NECC), melynek keretében az ország különböző régióiban tartanak foglalkozásokat, táborokat. Tagja a Magyar Környezeti Nevelési Intézetnek, a Beporzó Munkacsoporttal a kezdetektől szervezője a Beporzók Napjának.

Az előadás címe: Erdő,mező - egészségünk záloga, a gyűjtögető szemszögéből.

Az előadás célja betekintést nyújtani az ökoszisztéma-szolgáltatások egyik aspektusába: a természet által szolgáltatott ehető növények és gombák gyűjtésének, felhasználásának alapelveibe, rávílágítva e tevékenység sokoldalú hasznos voltára, ugyanakkor feltárva kockázatait is.

A kolozsvári BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Alkalmazott Pszichológia Intézet munkatársa. A pszichológiai tanulmányai mellett képzőművészeti diplomával is rendelkezik. Érdeklődési körét többek között kognitív tudományok és művészetpszichológia területének ötvözése képezi, amely lehetőséget ad egy transzdiszciplináris látásmódra a környezet és az emberi viselkedés átfogóbb megértése érdekében.

Az előadás címe: „Azt látok, amit láthatok” - Vizuális gondolkodási stratégiákkal a kritikus gondolkodásért.

A világról alkotott képünket és ahogy jelentést adunk a környezetünknek nagymértékben az előzetes tapasztalataink határozzák meg. A természettel való kapcsolatunkat szintén ezek a tapasztalataink befolyásolják. Ha értékesnek és pótolhatatlannak láttatják velünk az erdőt, akkor ezek a tapasztalatok számunkra is azzá teszik és annak fogjuk látni azt. A Vizuális gondolkodási stratégiák alkalmazásával az erdő- érték kapcsolat hangsúlyozása kerül reflektorfénybe, egy olyan tanulási környezetet teremtve, ahol a kritikai gondolkodás fejlődhet. Az előadás célja új perspektívák behozatala a természet pszichoedukációjába.

2006-ban végzett erdőmérnökként a Soproni Egyetemen. Már az egyetem alatt is célkitűzései között szerepelt szakmájának a széles társadalmi rétegekkel való megismertetése, elfogadtatása. Szakmai pályafutása hamar a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetéhez vitte, ahol a fővárosi emberekkel kellett elfogadtatnia a városi erdő- és vadgazdálkodás szükségességét és létjogosultságát. 2013-tól a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatójaként folytatta, amely a Budai-hegység legnagyobb ökoturisztikai attrakciója, Magyarország 6. leglátogatottabb állatkertje, feladata pedig az őshonos flóra, fauna bemutatása.

Péter 2006 óta tagja 2019 óta pedig elnöke az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályának.

Az előadás címe: Minőségbiztosítás az Erdészeti Erdei Iskolákban

Az Országos Erdészeti Egyesület által minősített erdészeti erdei iskola hálózat célja, maga az ERDŐ, mint élőhely, mint a minket körülvevő természeti értékek tárházának ismertetése, az ott dolgozó ember munkájának bemutatása. Elképesztő látni, mennyire eltávolodott a városi ember a minket körülvevő természeti értékektől, milyen nagyarányú a tudásvesztés, a tapasztalati hiányosságok. Az erdei iskolák célja, hogy kiszakítsa a megszokott környezetéből a gyerekeket és az erdőben, az erdőről tanítsa őket az erdész, az erdő titkait ismerő erdőpedagógus segítségével.

Az élményalapú tanítás módszertana megkérdőjelezhetetlen. Egy-egy játékos feladat segítségével olyan tudást lehet elültetni a gyermekek fejében, mely hatására a későbbiekben nyitottak lesznek olyan témák iránt, mint a felelős és fenntartható erdő és vadgazdálkodás. A természetes erőforrásokkal való felelős gazdálkodás a XXI század olyan feladata, melyet a jövő generációinak életbeváróan fontos megismernie.

Az előadás célja bemutatni, hogy hogyan garantálható a különböző erdei iskolákban az infrastrukturális háttér színvonala, valamint az oktatás minőségének garantálása. A minősítési rendszer garantálja a szolgáltatást igénybe vevő pedagógusnak, hogy ahová érkezik megfelel az elvárásainak.

Okleveles erdőmérnökként 2012-ben végzett a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán. Rövid németországi erdőtervezői munka után a Földművelésügyi Minisztériumban a nemzeti park igazgatóságok erdészeti tevékenységével foglalkozott. 2014-től az állami erdőgazdaságok tulajdonosi joggyakorlását segítette. 2017-től az Erdei Vándortábor Program projektmenedzsereként, 2019-től pedig már főtitkárként segíti az Országos Erdészeti Egyesület működését. Munkájában kiemelt figyelmet kap az erdő és társadalom összekapcsolására irányuló tevékenység, azon belül is szívügye az erdőpedagógiai módszertanon alapuló, fiatalabb korosztályokat megszólító kezdeményezések.

 Az előadás címe: Az erdő kapui – az Országos Erdészeti Egyesület szemléletformáló kezdeményezései

Az előadás célja bemutatni azt a szemléletet, amelynek mentén az Országos Erdészeti Egyesület kialakítja erdőpedagógiai koncepcióját a legkisebb ötletektől az országos méretű projektek megvalósításáig.

Kézdivásárhelyen születtem. Körülbelül 6 évig voltam hajtó vadászatokon; egy évig önkéntes vadőr; három hónapig hivatásos vadőr; elvégeztem egy vadőri képzést; 2004-től vadfotós és természetfilmes; 2007-től foglalkozom a medvékkel; 2013-tól kutatom és dolgozok a medvékkel tudományos háttérrel; ökológiai tanulmányokat, a doktori iskolában, a nagyragadozókra - ezeken belül a medvékre -szakosodva végzem. 

Transylvanian Wildlife Project egyesület elnök, Babes-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza

Az előadás címe: Tényleg a medve az erdő királya?

Az ember és a medve kapcsolatának bemutatása saját élmények és tapasztalatok alapján, a kezdetektől napjainkig. A medve, bár félelmetes ragadozó, legtöbbször békésen táplálkozik, amíg nem zavarják meg. Ennek az ikonikus vadfajnak a jelenléte és viselkedési szokásainak megismerése hozzájárulhat az ember és a természet közötti kiegyensúlyozottabb kapcsolathoz. A természetben tanúsított helyes viselkedés kulcsfontosságú a biztonságos oktatás és a csoportvezetés szempontjából is. A konfliktusok elkerülhetők, ha a fiatalabb generációknak hiteles és bizonyított információkat adunk át, valamint megismertetjük őket az embereknek a ragadozókhoz és a természethez fűződő viszonyával, összekapcsolva a múlt és a jelen tanulságait.

A Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője, 2019. óta a Szent Anna-tó - Mohos tőzegláp adminisztrációjának az igazgatója. Végzettségét tekintve marketing menedzser és vidékfejlesztési mérnök, több mint egy évtizedes tapasztalattal az oktatás-nevelés területén. 

Küldetésének tekinti, hogy a következő generációk számára egy élhető környezetet kell örökségben hagyni és át kell adni azt a tudást, amivel egy természetközeli, környezetet tisztelő és azzal harmóniában élő társadalom valósulhat meg.

Az előadás címe: Szent Anna-tó-Mohos Tőzegláp Ökocentrum

A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp népszerű turista látványosságok, ahová látogatók ezrei érkeznek minden évben. A Pro Szent Anna Egyesület felismerve a terület jelentőségét a jövő számára, egy olyan átfogó projektet valósít meg, amelynek fontos szerepe lesz a jövő generációk szemlélet alakításában.

A prezentáció az említett projektet fogja bemutatni és annak kapcsolódását erdei iskola típusú foglalkozásokkal.

Szentegyházán születtem és mint generációm nagy része, gyerekkoromat  az erdőn-mezőn csavarogva töltöttem. Talán innen az egész életemet meghatározó természetszeretet, amely pályaválasztásomat is befolyásolva az erdész szakma fele terelt.

Kiskoromtól jártam vadászatokra mint hajtó, később a sport,- majd a hivatásos vadász vizsgát is letettem. Több mint 10 éve foglalkozom juhászattal, aminek járulékos hozadékaként megismerhettem a juhászkutyák komplexitását.

Az előadás címe: Pásztorkutya! Barát vagy ellenség?

Egyre több hír lát napvilágot az utóbbi időben a pásztorkutyák-természetjárók közti konfliktusokról. Ennek szerteágazó okai vannak, amelyeket előadásom során megpróbálok érthetővé tenni.

Fontos, hogy gyerekeinkbe visszacsepegtessük azon tudást, amely évszázadokon át megvolt, viszont az elmúlt 20-30 év kitörölte belőlünk és amely tudás segítségével elkerülhetjük a pásztorkutyákkal való konfliktusokat.

A Nagyküküllő Közbirtokossági Szövetség elnöke, valamint a Székelyföldi Erdőbirtokosok és Erdőkezelők Szövetségének társelnöke, geológus és geofizikus mérnök, valamint erdőmérnöki mesterképzés végzettje. A témához kapcsolódó szakmai végzettsége és tevékenysége és nem utolsó sorban közbirtokosi minősége, a 2000. év erdő  visszaszolgáltatási folyamatának tevékeny résztvevőjévé tette.

Az előadás címe: A közösségi erdővagyon szerepe az oktatásban, nevelésben, közösség építésben.

A székelyföldi erdőgazdálkodás és egyáltalán a közbirtokosságoknak a létezése, működése térségünkben jóval több mint gazdasági kérdés, ez a térségünkben egy olyan társadalmi jelenség, erőforrás, amivel gazdasági szakemberek mellet társadalomkutatóknak, szociológusoknak és nem utolsó sorban pedagógusoknak is érdemes szakmailag foglalkozni.

2008-ban végeztem az erdőmérnöki egyetemen Brassóban. Köszönhetően a Kárpát-medencei erdészdiák találkozónak, amely Brassó és Sopron között zajlott, már 2002-ben megismerkedtem az erdei iskola fogalmával és működésével.

Az előadás címe: Románia erdei és erdeink állapota, kihívások és fel nem derített lehetőségek.

Mivel a konferencia résztvevőinek nagy része nem erdészeti szakember vagy éppen nem Romániában él ezért fontosnak tartottam egy olyan megalapozó bemutatóval kezdeni a konferenciát, amely tisztázza, mit is jelent az erdő a mai társadalom és a jövő társadalma számára. Elsősorban egy rövid statisztikai bemutatásra kerül sor amit az erdőket fenyegető veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet amelyek talán nem is annyira ismertek. Fontosnak tartom, hogy a jövő generációkat oktatók ismerjék azokat a kihívásokat, amelyek a jövő generációjának alapvetően meghatározzák majd az életét: víz, széndioxid, klíma szolgáltatások és mentális egészség.